Vesztesek és nyertesek?

Az NFÜ honlapján megjelentetett, „Az OP-módosítás társadalmi egyeztetése” címet viselő dokumentum arról tanúskodik, hogy határozott a kormányzati szándék az uniós források programok közötti (és egyes programokon belüli) megoszlásának módosítására. Mint azt már korábban is írtam, egy-egy ilyen átcsoportosítás hosszadalmas folyamat (lévén az eredeti finanszírozási célok alapvető módosításához az Európai Bizottság érintett Főigazgatóságainak jóváhagyása is szükséges), mégis bizonyos esetekben ésszerű belevágni.

A dokumentum több pontja is figyelemre méltó változásokat vetít előre, de jelen bejegyzésem tárgya az a 160 Mrd Ft, ami a javaslat jóváhagyása esetén a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) keretéből a Környezet és Energia Operatív Programba (KEOP) kerül át. Hogy miért tartom e két program „huzavonáját” naplóbejegyzésre méltónak? Nos, látszólag két olyan fejlesztési irány között kényszerülünk választani, amelyek mindegyike kulcsfontosságú az ország számára, hiszen a hatékony gazdaság működtetéséhez egyaránt szükség van a megújuló energiák felhasználását lehetővé tevő technológiák, eljárások meghonosítására és a korszerű szárazföldi és vízi közlekedésre is. Ilyen ínséges időkben, amikor se a kormánynak, se a vállalkozói körnek nincs pénze saját szakállára beruházni, nincs az az ember, aki jó szívvel lemondana e két, a társadalmi hasznosságot tekintve egyaránt alapvető prioritást képviselő pályázati forrás bármelyikéről.

Itt van azonban a kutya elásva: pályázható ugyan pénz közlekedésfejlesztésre és energetikai korszerűsítésre is, de vajon – reálisan – elnyerhető-e?

A KÖZOP-ból támogatott fejlesztések megvalósítása szélsőségesen időigényes, hosszadalmas előkészítést követel. A tulajdonviszonyok rendezése, a műszaki, jogi, önkormányzati egyeztetések miatt ezek a „gigaberuházások” jellemzően igen lassan indulnak el, s noha – a kivitelezési kapacitás függvényében – később, a megvalósítási szakaszban jelentősen felgyorsulnak, ma nincs realitása annak, hogy ezek a projektek a rendelkezésünkre álló 2+2 év alatt eljussanak a megvalósulásig.

A közösségi közlekedés fejlesztésével ellentétben az energia-hatékonyságot fejlesztő KEOP-beruházások relatíve rövidtávon megvalósíthatók és – ami szintén nem mellékes – közvetlen, tényleges megtérülést eredményeznek. Ez lehet az oka annak is, hogy a KEOP iránt mindhárom oldal (az állam, az önkormányzatok és a vállalkozások is) komoly érdeklődést mutat, s ezért nem megalapozatlan abban reménykedni, hogy az ide kerülő forrásokat 2015 végéig fel tudjuk majd használni.

Úgy gondolom tehát, hogy noha egyes (eleve halálra szánt) projektek számára ez most az azonnali véget jelenti, a tervbe vett átcsoportosítással nem lemondunk a pénzről, hanem épp ellenkezőleg: a javaslat elfogadása megteremti az esélyét annak, hogy a korábban Magyarországnak ítélt források adott határidőn belül még hasznosuljanak.

UTÓIRAT
A tény, hogy az ország kénytelen átgondolni az elindított beruházásokat arra is felhívja a figyelmet, hogy a 2014-2020-as támogatási periódus sikere érdekében ideje lassan megkezdeni a majdani nagyberuházások előkészítését.