Jó. Mármint jó, ha van. De miből is áll össze az a vállalkozásfejlesztést szolgáló 1000 Mrd Ft, ami fel-feltűnik mostanság a kormány hivatalos megszólalásaiban?
Magyar tradíció, hogy keressük a pénzt – milyen kifejező is Kazinczy-nyelve…! –, hát utánanéztem azoknak a forrásoknak, amelyekből összeállhat a majdani ÚSZT támogatási kerete.
A rendelkezésre álló összegről több hivatalos forrás is közöl nyilvános, mindenki által elérhető adatokat. E számokat valószínűleg árnyalja „a folyamatos üzem” és a pénzek felhasználásának bonyolult szabályozási rendje, de vannak irányelvek, amikre építve megbecsülhető a vállalkozás-fejlesztést szolgáló keretek összértékére.
Legutóbb a MAPI tanulmányában (http://www.ujratervezes2010.hu ) nyár elején írtunk le vonatkozó adatot: akkor ez 1.470 Mrd Ft volt. A 10 operatív programban rendelkezésre álló pénzből az akkori lekérdezések szerint 670Mrd Ft volt lekötve, vagyis májusban mintegy 800 Mrd Ft állt rendelkezésre vállalkozás-fejlesztési célokra. Ez a summa egészíthető ki átcsoportosítások révén további 150-200 milliárddal, s vannak még a magyar források, amely értéke újabb 200 Mrd Ft-ra becsülhető. Az optimista szcenárió szerint tehát valóban adott a vállalkozásoknak szánt 1000-1200 milliárd Ft.
Megőrizve – életösztön vezérelte – derűlátásomat, hangsúlyozom: a lényeg nem a (fenti számsorban is jó eséllyel kimutatható) bizonytalansági tényező. Két, egymással szoros összefüggésben álló tény az, ami okot ad a bizakodásra.
Az egyik, hogy ha sikerül felgyorsítani, hatékonyabbá tenni a támogatási rendszert, közvetett módon ugyan, de a hazai vállalkozások is haszonélvezői lesznek minden induló építési, infrastruktúra-fejlesztési, energiahatékonysági projektnek. Ez azért is lényeges, mert meggyőződésem, hogy ugyanakkor jelentős összegek irányíthatók a vállalkozási szférába az önkormányzati beruházások „újragondolásával”. Az egészséges szemléletű, 4-oldalú finanszírozásra – önkormányzati ráfordítások, hitel, támogatás és privát tőke – épülő, hosszútávon fenntartható és összességében költség-csökkentő vagy bevétel-teremtő projektek preferálása nemcsak az önkormányzat érdeke, hanem további 100 milliárdos nagyságrendben hozhat piacot és bevételt a megvalósításba bevont magyar vállalkozások számára is.
