JÓZAN ÉSSZEL

A TÁMOGATÁSOK TÁMOGATÁSA

2011. október 10. - Essősy Zsombor

KETTŐS INSPIRÁCIÓ:
kockázati tőke és államilag garantált hitel

Tagadhatatlan tény, hogy Magyarországon 2004. óta számos vállalkozás részesült állami vagy uniós támogatásban, ugyanakkor sajnos tény az is, hogy a cégek egy közel sem elhanyagolható csoportja eleve elesett – vagy tudatosan elállt – a pályázati lehetőségtől. Nos, az elmúlt hetekben két olyan figyelemre méltó bejelentés is történt, amely beindíthatta a forráshiánytól szenvedő, magyar kis- és középvállalkozások vezetőinek fantáziáját.

Világgazdasági válság, bizonytalan piaci viszonyok, bénult hitelezés… Mit szépítsük, ezek nem ideális feltételek a fejlesztés (előremenekülés) lehetőségeit mérlegelő kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára. Hiába a támogatáspolitika deklarált KKV-orientációja, az életképes projektötlet vagy a bizonyítottan sikeres cégvezetői gyakorlat, ha a vállalkozások jó része ma képtelen megfelelni a vissza nem térítendő pályázatokban előírt kritériumoknak, s ezért az utóbbi ideig nem juthatott fejlesztési forráshoz.

E dilemma feloldását segítheti a két egymást követően bejelentett finanszírozási konstrukció: a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SzTA) kínálta tőkeinjekció, illetve az NFÜ által a múlt héten bemutatott Kombinált Hitel Garancia (KHG) eljárás. E két kezdeményezés a célját – a KKV-beruházások beindítását – tekintve egy irányba mutat, érdemes tehát őket egy kalap alatt tárgyalni.

AZONOS CÉLOK
Mind az SzTA, mind pedig a KHG azt az uniós elvet követi, amely szerint „végéhez közelít az ingyen pénz korszaka”, az EU finanszírozta projektekben a támogatások vissza nem térítendő formája helyett egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapnak a kedvezményes hitelként működő, visszatérítendő megoldások.

Mindkét konstrukció célja, hogy a pénzhiányos gazdaságban a finanszírozás megkönnyítése révén adjon lökést a KKV-k perspektivikus fejlesztési projektjeinek. Hogy mennyire kiéheztette a válság a piacot, azt jól mutatja a két konstrukció megjelenését követő azonnali reakció, ami a prognosztizált várakozásokat messze felülmúlta: az SzTA bejelentését követő 2 hónapban 80 cég kívánt élni a tőkeinjekció lehetőségével, míg a KHG e heti hírére – csak a MAPI-nál – 3 napon belül közel 30 vállalkozás jelezte érdeklődését.

A két új mechanizmus harmadik, de szintén egybecsengő vonása, hogy mindkettő elsősorban a gép- és technológia-beszerzésre fókuszál, vagyis olyan fejlesztéseket támogat, amelyek kézzelfogható termékek, mondjuk úgy: a hatékonyságot növelő „hardware” beszerzését célozzák.

BERUHÁZÁSTÁMOGATÁS – KÉT IRÁNYBÓL
A két konstrukció más-más oldalról segíti a beruházás megavalósulását.
A tőkeinjekció a céget teszi kellően potenssé, míg az államilag garantált hitel a projektet erősíti. A források odaítélésénél a tőkealap a projekt esélyeit, életképességét (a jövőt) veszi górcső alá, míg a kombinált hitel garancia eljárás a vállalkozás korábbi teljesítménye (a múlt) alapján értékeli a jelentkezőket. A fedezethiány jellemzően fájdalmas problémájára is más-más megoldást kínál az SzTA és a KHG: míg az előbbi eltekint tőle, addig az utóbbi támogatással könnyíti meg a fedezet biztosítását.

A HARMADIK IRÁNY
Ugyan a Széchenyi Tőkebefektetési Alap gyakorlatilag a banki finanszírozás egyfajta alternatívjaként is felfogható, nem kérdés, hogy az eredményes vállalkozásfejlesztéshez elengedhetetlen a bankok aktív szerepvállalása. Ezt igyekszik stimulálni a KHG a banki hitelezés kockázatának csökkentésével. A kezdeményezéshez az MFB után a deklaráció szintjén már csatlakozott a Citibank, a Gránitbank, a K&H Bank és az OTP is.

A nagy kérdés az, hogy a kockázatok egységnyi csökkenése elegendőnek bizonyul-e ahhoz, hogy valóban felébressze csipkerózsika-álmából a bankszektort, s hogy az képes lesz-e végre betölteni hitelezői küldetését…

A bejegyzés trackback címe:

https://mapi-tanulmany.blog.hu/api/trackback/id/tr383292187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.