JÓZAN ÉSSZEL

Europe 2020

2011. augusztus 05. - Essősy Zsombor

7 bő esztendő?

MAGYAR SZEMPONTOK: 
érdekességek, kérdések az EU 2014-2020-as költségvetési javaslata kapcsán

Június 29-én – jelentőségéhez képest elenyésző hazai visszhanggal – jelent meg az Unio 2014-2020 költségvetésére vonatkozó első hivatalos javaslat, amely egyelőre a EU büdzsé fő sorait ismerteti. Az aznap indított, majd másféléves vita Magyarország számára is fontos, a közösségi és a hazai gazdaságfejlesztés finanszírozását érintő kérdésekről dönt majd, ezért különösen méltatlan a látványos érdektelenség.

Súlyos hiba lenne azt gondolni, hogy a brüsszeli felvetések ránk nincsenek hatással. Azért adatik ennyi idő a javaslat megfontolására, mert a majdani döntés azt befolyásolja, hogy az új támogatási periódusban mennyi pénz lesz vidékfejlesztésre, a régiók felemelésére, a vállalkozásokat, önkormányzatokat, civil szervezeteket segítő közösségi programokra. Az alábbiakban szemezgettünk az EUR-LEX-en (egyelőre csak angolul) közzétett, kicsit „rágós”, de mindenképp figyelemre méltó olvasmány érdekesebb megállapításaiból.

1. ÚJ JOGKÖRÖK?

Már az előszóban, rögtön a szöveg legelején szerepel egy kitétel, miszerint új rend jön, a terv megalkotói szakítani kívánnak azzal a gyakorlattal, hogy „bizonyos közhatóságok jogot formálhassanak arra, hogy saját belátásuk szerint költsék a pénzt”. A jövőben minden igénylést egyértelműen kötni kell a közösen elfogadott célokhoz, prioritásokhoz. A szöveg utal arra, hogy adott esetben a regionális projektek elbírálásakor is számon kérik majd az uniós prioritás teljesülését. Ugyanakkor több helyen utalnak arra, hogy a nagy, az európai infrastruktúra-fejlesztés részét képező projektek kikerülnek a tagállami hatáskörből.
    Ezek a mondatok azt jelzik tehát, hogy megvonni tervezik a korábban tagországi hatáskörbe tartozó döntési jogkörök egy részét.

2. A FELHASZNÁLÁS NEM ÖNCÉLÚ

Az anyag – szintén a bevezetőben – hangsúlyozza, hogy az Unió keretei is korlátosak. Hogy mennyire igaz ez a tény, arról az az arányszám árulkodik, ami szerint az EU költségvetése a bruttó európai nemzeti jövedelem mindössze 1%-a (a tagállamok összbüdzséjének 1/50 része. Szintén érdekes, hogy az általános vélekedéssel szemben, miszerint „az Unió a pénzek nagyját a köztisztviselőkre és középületeire költi”, a valóságban az EU költségvetésének mindössze 6%-át fordítja az említett célokra. A tervezet ezt a jelenleg 1%-nyi összeget kívánja az EU Parlament javaslata alapján 1,1%-ra emelni az új támogatási periódusban.

3. PÉNZ - ÚJ ELVEK SZERINT

A dokumentum az eddigi alapelvek módosulását is előrevetíti – kérdés, hogy ez mit jelent pontosan: a „törekvés a jóra” üres lózungja marad, vagy valós változást jelez az összeállítás 9. oldalán szereplő 4 – Eredmények, Egyszerűsítés, Feltételekhez kötés, A beruházás hasznosítása – kiemelt pont. Nézzük, melyikről, mit gondolhatunk!

  • Az „Eredmények” a stratégia meghatározó szerepét emeli ki, és „ahol lehetséges” a programok összevonását, újratervezését helyezi kilátásba a megvalósítás-jelentés-ellenőrzés hármasának egységesítése mellett.
  • Az „Egyszerűsítés” pont arról beszél, hogy a támogatási folyamatok szabályozása túlzottan összetett, ami mind az országokat, mind az esetleges pályázókat elkedvetlenítheti, ezért mind a támogatások általános rendjét (Pénzügyi Szabályozás), mind pedig a szektor-specikfikus szabályozást egyszerűsíteni tervezik. (Erről egy minden szektorra kiterjedő, részletes kommunikációt 2011 végére ígér az anyag.)
  • Ennél a – valljuk be, korábbról ismétlődő – ígéretnél érdekesebb a harmadik „Feltételekhez kötés” („Conditionality”) pont, amely a kimutatható eredmény érdekében (a szövegben egyelőre nem részletezett) feltételekhez tervezi kötni a programok, pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsátását. Különösen a kohéziós és mezőgazdasági támogatások esetében kell majd (valahogy…? De mennyiben lesz más ez a rendszer, mint a mostani indikátoroké?) demonstrálni az uniós prioritások érvényesülését.
  • A negyedik pont a nemzeti és nemzetközi pénzintézetekkel, azok között is kiemelten az EIB Csoporttal való együttműködés pozitív tapasztalataira építve kívánja növelni az uniós pénzek hatását. Az anyag garanciákról és a kockázatvállalás megosztásáról ír, melynek révén az Unió új, hatékonyabb pénzügyi eszközökhöz segítheti az ígéretes innovatív vagy infrastrukturális projekteket, s egyben hozzájárulhat a pénzpiacok beindításához a krízis után.

4. SZOLIDARITÁS I.: „TRANSITION” RÉGIÓK

A kohéziós politika kiemelt szerepet kap a 2020-as célok megvalósításában, melyek sikerének érdekében – támogatandó a konvergencia-státuszból már kikerülő, de nehéz helyzetű gazdaságokat – új régiós kategóriát kívánnak bevezetni. „Transition region” lesz minden olyan régió, ahol az egy főre eső GDP az EU-27 azonos adatának 75%-90% -a között mozog. A javaslat szerint ezek a területek (a korábban viszonylag mostohán kezelt Közép-Magyarországi Régió is!) 2014 és 2020 között is megkapnák a konvergencia-időszakban nekik jutatott támogatás 2/3-át.

5. SZOIDARITÁS II.: AZ ABSZORPCIÓ SEGÍTÉSE

Nyitva hagyják – precedens alapon – a nemzeti hozzájárulás 5-10%-os csökkentésének lehetőségét, de egyúttal feltételeket (egyelőre nem részletezik, milyeneket) szabnak a helyi adminisztratív kapacitások fejlesztésével kapcsolatban.

6. ÁTCSOPORTOSÍTÁS

Az „Alapvető új elemek” címszó alatt a források átcsoportosításáról ír az anyag. Négy kiemelt prioritási területet neveztek meg. Ezek: pán-európai infrastruktúra, kutatás-innováció, oktatás és kultúra, az EU külkapcsolati politikájának megerősítése. A környezetvédelmet és a klímaváltozás elleni küzdelmet vertikális, minden témát átszelő prioritásként kívánja az Unió a jövőben kezelni.

7. FP7 HELYETT HORIZONT 2020

Kutatás-innovációra az új, „HORIZONT 2020”nevet viselő program keretében 80 Mrd EUR-t szán 2014-2020-ra az EU Bizottság. Erre a célra az előző periódusban közelítőleg 60 Mrd EUR-t költöttek Unió szerte. (Az FP7-ben kb. 50 Mrd EUR volt.) Az új összeg most jelentős hangsúlynövekedést jelez.

8. FOLYTATÓDIK A „TÁMOP-DOMINANCIA”

A tervezet szerint a Strukturális Alap forrásainak 40%-át az Európai Szociális Alaphoz rendelik a konvergencia régiókban. Az itthon a 2007-2013-as periódusban a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) kereteiből osztott támogatásokra - sok esetben megalapozottan - „árnyék vetült” Magyarországon, mivel a nehezen számszerűsíthető, „szoft” célmeghatározás lehetőséget teremtett a visszaélésekre.
    Az eddigi tapasztalatok alapján felmerül a kérdés, hogy helyénvaló-e ettől a forrástól remélni a munkahelyek számának növekedését.

9. AZ ÖSSZEKÖTTETÉS HANGSÚLYOS FEJLESZTÉSE

Az új elgondolás kiemeli a Kohéziós Alapból a kommunikációs csatornák fejlesztésére szánt kereteket, és létrehozza a 40 Mrd EUR-ós „Connecting Europe”-ot, amiből az EU-szintű érdekek mentén az Unió által központilag (nem tagállami hatáskörben) menedzselt fizikai (közlekedési és energia-hálózatok fejlesztése) és IT kommunikációs fejlesztések (9.1 Mrd) valósulnak majd meg. Az anyag a javasolt infrastrukturális fejlesztések listáját is beígéri, de ez egyelőre nem elérhető.

10. HUMÁN TŐKE FEJLESZTÉSE (KÉPZÉS, KULTÚRA)

Az uniós képzési programoktól, a formális és nem formális oktatás támogatásától, a határokon átnyúló kulturális és sajtó projektektől hosszú távú gazdasági előnyöket remélnek. Az iskoláztatás folyamatából való korai kihullás ellenszereként (szemben az eddigi gyakorlattal) jelentős kereteket különítenek majd el támogatandó a más európai ország egyetemén szerzett diplomák számának növekedését. Képzésre 15,2 Mrd EUR-t, kultúrára 1,6 Mrd EUR-t terveztek be az EU-bizottság döntéshozói (és ez még kiegészül a Strukturális Alapok hasonló célra szánt forrásaival).
    Érdekesség: a kultúrára szánt összeg megnégyszereződött, lévén az előző periódusban mindössze 400 M EUR volt. Meglehet, hogy az Unió így kívánja kompenzálni a válságtól sújtott nemzetgazdaságok szintjén mindenhol súlyos csorbát szenvedő terület veszteségeit.

---

Nem kell makro-gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy belássuk, a fenti pontoknak vannak magyar vonatkozásai is. Az unió augusztus elsején már bizonyította nyitottságát, hiszen konkrét, nagy rugalmasságot mutató lépéssel, a nemzeti önrész 6 országnak (köztük hazánknak) felkínált 10%-os csökkentésével demonstrálta, hogy nyitott a támogatási alapelvek módosítására, amennyiben azt az egyes országok gazdasági helyzete indokolja. Botorság lenne ezt a deklarált nyitottságot a 2014-2020-s költségvetés tervezése idején nem kihasználni, hiszen most dől el, hogy a 2014-től induló 7 esztendő mennyire lesz szűk vagy bő – számunkra is.

A bejegyzés trackback címe:

https://mapi-tanulmany.blog.hu/api/trackback/id/tr293128514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.