2010 május versus 2011 március
Röviden: a MAPI 2010. májusi tanulmányában is vázolt, szükségszerű „újratervezés” folyamata elindult, de még nem zárult le. A kiírások módosulásán már látunk az egyszerűsödés irányába mutató jeleket, s igaz, a vártnál lassabban, de megindult az intézményrendszer konszolidációja, egyre több a közös elem az eljárásrendben.
Fejlesztési tanácsadóként azt tapasztaljuk, hogy az érdeklődés hatalmas. Ez nem véletlen - a piac hónapok óta készül az új pályázatok megjelenésére, s a kormány is nagy hangsúlyt fektetett az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) felvezetésére. Sikerült felfokozni a várakozásokat, nem volt kiszivárogtatás, jól szervezett volt a központi esemény és annak sajtója, a fejlesztéspolitika kulcsemberei pedig gyakorlatilag máig „házhoz viszik” a pályázatok hírét a heti 2-3 vidéki ÚSZT-rendezvénnyel.
Már a március 1-i indulásnál biztos volt tehát, hogy sok lesz a pályázó, nagy lesz a nyomás és a nagyszámú projektet az új rendszernek a korábbinál jóval gyorsabban kell majd kezelnie. Az intézmények ezzel tisztában vannak: a legnagyobb, és a vállalkozások szempontjából legfontosabb közreműködő szervezet, a MAG Zrt. látványos, ügyfélbarát lépéseket vezetett be, és a kifizetések radikális felgyorsítását ígéri. „Kétszer ad, ki gyorsan ad” – mondta nemrég egy konferencián Barta E. Gyula, a MAG Zrt vezérigazgatója. Ezzel messzemenően egyetértek.
A szándék tehát adott, az átszervezett folyamatok hatékonyságáról azonban egyelőre nincs – nem is lehet – közvetlen tapasztalatunk, hiszen a pályázatok csak március elsején indultak. Úgy gondolom, hogy nyár elejére születnek majd meg az első olyan működési mutatók, amelyek alapján már objektíven értékelhető lesz az új pályázati rendszer.
Bíztató jelek
Ami az átfogó képet illeti – a stratégia következetességéről tanúskodik, hogy az első körben meghirdetett 570 mrd Ft összegű támogatási forrás értékelési rendszere a munkahelyteremtésre és a KKV támogatására fókuszál (pl. a jövőben vállalás ill. értékelési szempont lesz a munkahelymegtartás, a személyi jellegű ráfordítás). A kormányzati nyilatkozatok 1000 milliárdos vállalkozói támogatási forrásról beszélnek, tehát az év folyamán még számos támogatási ablak nyílik majd. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a források egy része kedvező feltételű visszatérítendő hitel, kockázati alap stb. formában kerül majd kiosztásra.
Az egyes pályázatok vonatkozásában érdemes kiemelni, hogy megszűnt néhány, nem piac-konform (mondhatni értelmetlen) korlátozás, a legtöbb pályázatnál egyszerűbb lett rajthoz állni. Módosult például a településlista: ezentúl minden városi rangú településen pályázhatnak a „mikrók” is. (Az új lista a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján elérhető.) Egyelőre csak a mikro-vállalkozások számára, de megjelent az első, egyablakos ügyintézés keretében elérhető, kombinált (kedvező hitelt tartalmazó) termék – igaz, ennek beindulását egyelőre hátráltatja a tény, hogy még csak formálódik a hitelfolyósítási procedúra.
A Kormány jelentősen átalakította a tavalyi évben felfüggesztett, innovációs alap forrásait kezelő intézményrendszert, így ezen a területen is pozitív változásokra számítunk.
Ahol még feladatok vannak
Az adott időkorlátok között nem volt lehetőség olyan jelentős átcsoportosításra, amihez brüsszeli jóváhagyás kellett volna. Így ugyanolyan és ugyanannyi alapanyagból kell jobbat, tartalmasabbat, finomabbat főzni.
Lényeges lépés a közreműködő szervezetek összevonása, de nem megy máról-holnapra. A belső folyamatok racionalizálása, a vállalati kultúra átalakítása – legyen szó bármilyen szervezetről – időigényes folyamat.
Ami a fejlesztéspolitika irányait illeti, nem elég az államtitkári szintű akarat – a stratégiát le kell bontani megyei, kistérségi (járási) szintű fejlesztési koncepciókra is. Ezek létrejöttét, megvalósulását segíteni, megfelelő támogatásokkal ösztönözni szintén fontos kormányzati feladat.
Ahogy az a sajtóban is sok helyen megjelent, az önkormányzatok komoly finanszírozási gondokkal küszködnek, projektjeik gyakran pénzügyileg is, időben is csúsznak, emiatt az amúgy is pénzhiányos önkormányzatok nem egyszer források bevonására kényszerülnek. Az önkormányzatoknak tehát plusz terhet jelenthet egy pályázat – kérdés, hogy az új támogatási formák (pl. a még nem használt, JESSICA típusú források megjelenése) milyen mértékben hoznak majd megoldást erre a problémára.
Még egy kritikus pontot kiemelnék: a korábban emlegetett hatékonyság fontos, de a gyors, egyszerű pályázatok fokozott ellenőrzést is követelnek, mert itt lehet jelentős összegeket „nem megfelelően elkölteni”.
Az ÚSZT elindulását követő néhány napban több, regionális jelentőségű, nagy projekt került beadásra, vagyis azok a cégek, akik látják hosszabb távon is a piacot, már mernek beruházni, s remélem, hogy ezek a fejlesztések őszre majd látványosan maguk után húzzák a jelenleg még nagyon óvatos, kis- és középvállalkozásokat is.
Rengeteg pénz van még a rendszerben, s mindannyiunk érdekében bízzunk abban, hogy lesz kellő beruházói kedv – és pénzintézeti segítséggel megerősített önrész – ahhoz, hogy az ország ezt a pénzt valóban hatékonyan, az ÚSZT-ben meghatározott céloknak megfelelően fel is tudja használni!
